"Nem szégyen a futás, de a kurva anyját annak aki kerget!"Legújabb mániám, hogy megméretettem magam könnyed futóversenyeken. Áprilisban Beátával közösen nekivágtam 6,5 km-nek. Annyira féltem, hogy felszed a mentőautó(aki a végén a lemaradókat pakolja fel) hogy nagyon belehúztunk. 6.5 km-t 36 perc alatt futottunk le. Reggel, jó időben.
180 valahányadik lettem közel 800 nő közül.
ezen felbuzdulva júniusra beneveztem a Coca-Cola Női futógálára 7,5 km-re.
Effektive 2x körbe kellett futni a Margitszigetet. Ám két paramétert kihagytam a számításból:
június 5-én és 12:30kor.
Hőség, fülledtség és nagy naivan a kapott dizájn póló kellemes melegében már a startnál szomjan haltam. Az első kör után úgy néztem ki, mint aki az életéért küzd..és imádkoztam, hogy essen már. Néztem a felhőket, a margitszigeti strand kék vizét és esőért kiálltottam. Lett!!!
A második kört már zuhogó esőben tettem meg. Hála...
Nem adom fel szlogent énekelve...
Zuhogó esőben 43 perc után célba értem, 323-nak az 1037 hölgy közül.
Technikán illik mit javítani!
És mit találtam a futaneten? Hát képet önmagamról, vörös pólóban, vörös hajszalaggal, vörös képpel..(éppen frenetikus stopperemet bűvölöm)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése